VÍZSZINTESEN

Villanyvilágított fák Jajcéban
Vízszintesen
Közeledem
Csak a széléig
Mindig a másik
Csokonai
És újra feltalálja
Most kellene
Ess, esõ!
Föl a hithez
Nõk, prágai nõk
Õrültek a dagályban
Mint az anyag
Fogadkozom

ZÖLD PAJZS ALATT

Anyámmal járja
Zöld pajzs alatt
Mit tudnak õk?
Talpig fehérben
Még te sem
Hanyatt-falum
A lépcsõig úszom
Niklán
Röpül egy király
Madárláb-könnyû ember
Levél egy pályatárshoz

Õ IS MEG Õ IS

Csak egyszer
Lesz itt még ünnep
Hátsó udvar
Azt mondja
Ne törjétek szét
Hogy benne lássam
Ha egyszer
Vályú végén
Kezdõdik a mese
Mese
Nem értette
Triptichon.

1. A költõ

2. Õ is meg õ is

3. Alattuk, velük

VASKONTY A FEJÉN

Cipõmbõl a tenger
Ez a nap
Könyörgés méltó keresztért
Uram
Acél vonít
Rémeim terhét
Aztán
Petõfi
Ugyanaz
A megváltó zene
Mindörökre
Egy fényképre
Levél T-nek
Válaszoló
Profán vallomás
Örökké vonul
Forog tovább
Vaskonty a fején