Ahogy a rozsda eszi meg Talán idő kell nem erő s magától megindul a hegy jönnek a lenyelt levelek kővé lesz megint ami kő talán csak egy szeges cipő bot hátizsák meg a hited s az kell hozzá hogy megteszed ami mégis megtehető talán csak annyi a jövő hogy percről percre közelebb s ha elveszted a fejedet a távolság nagyobbra nő talán úgy is legyőzhető ahogy a rozsda eszi meg