Mint a semmin a heveder Van a sínpár, hogy megfelel. S hogy ráadásul meg akar. S hogy ott mindig van annyi hely, s idő, mely ápol s eltakar. Vagyis, hogy kurta és kapar. S van, hogy naprendszer, és hogy el. Mint mikor a templomi kar, s valaki külön énekel. Nehézkedik és viszi fel. És se a tető, se a fal. Valami kristály, kőpehely. S hogy előbb-utóbb belehal. A többi hiúság, ipar. Mint a semmin a heveder. |