Mint a végtelenben a fék Keresztben az úton, mikor. Szélétől széléig, ha még. Csak amíg megmozdul a por. Belép a szemembe az ég. Mint a végtelenben a fék. Egyszerre itt és most, ahol. Kicserélni a kerekét. Hallgatni, hogy a vize forr. Készülődni, hogy eltipor. Megsimogatni, hogyha szép. Érezze, hogy rajta a sor. És nem igaz, hogy nem elég. S hogy én is tudom a mesét. Hát ne hazudjon annyiszor. |