III. Mintha eldob egy kavicsot, s utána megy, hogy keresi. Ennyi csak. Aztán újra dob. Aztán egyszer csak nem leli. Talán ez az egy út, ami. Habár ezt is csak úgy, ahogy. Tudnivaló, hogy nincs neki, s hogy erre-arra kanyarog. Igen, uram, rajta vagyok. S mintha már, mintha, mint aki. A legsötétebb, hogy ragyog, s egyre könnyebb elveszteni. Lenne végre egy alibi, s már ez is magától kotyog. |