Hát várnak majd addig, uram Mészöly Miklósnak I. Hát akkor? Hát akkor mi van? Egy mosolyt még? Egy lepedőt? A csomag az ajtó előtt. A naccsága a kocsiban. Talán a paraplét, uram. Nocsak, a kávé is kifőtt. Egy kortyot még? Egy kis időt? Egy sort? Míg, úgymond, ellovan? Persze, persze, hogy komolyan. Itten még húsok, levegők, tejutak, tücskök, heverők. És külön is mindannyian. Hát várnak majd addig, uram. Föl csak nem jön az a ripők.