És látják, hogy se föl, se le Pattog a doboz teteje. Repül, aminek szárnya van. Ha most elengedném magam, vihetném még valamire. Csak fehér van meg fekete. A többi az mind szárnytalan. Ha mégis száll, akkor zuhan. Vagy zuhannia kellene. Nem beszél bele senki se. De amit mond, az is olyan. Ülnek a zajos kupiban. Untatja őket a mese. És látják, hogy se föl, se le. S ha le, akkor mindannyian. |