Emitt a mérleg, ott a súly Amennyi öröm, annyi kín. Emitt a mérleg, ott a súly. Egy ötlettől megittasul. Ragyog, mint sejt alatt a sín. Ülni a pácban, mintha kinn. Érezni, hogy beleborul. Megfogni, akárhova nyúl. Elképzelni, hogy trambulin. Most attól, hogy milyen kicsiny. Most mérleg nyelve közt az ujj. Most antianyag, hogyha hull. Most legnagyobb lyuk a rutin. Nevet a hülyeségein. Belepusztul, hogy viszonyul |