Két szó között az egyenes A homályos tükrön a karc, marad utoljára a vers, két szó között az egyenes, a hirtelen emberi arc. A mozdulat, hogy megfizetsz, az orra-szája csupa hab, a nem mondhatsz, csak igazat, az az az igaz, ami lesz. A rímek és a vonalak, a vágások fölött a heg, a legnehezebb, ami megy, a mind mulandó képe csak. A most, a hátha, a minek, a ránc ritmusában a dac