A csillagok tüzes dugók Vár az ember valami jót. Talán csak annyit, hogy elég. Nyitva felejti a szemét. Nyeli a sok dilibogyót. A csillagok tüzes dugók. Kihúzzák és ömlik a kék. A küszöbéig ér az ég. De belepusztul, hogy kifolyt. Örökké a mi lesz, mi volt. Zsebből az igaz meg a szép. A gyorsuló mókuskerék. A temetetlen hírhozók. Lesni, hogy honnan jön a drót. Elszalasztani, ami épp |