Én mindig azon a lyukon Én mindig azon a lyukon, lyukon nézek ki, s odakinn, odakinn van minden nagyon, nagyon tele van a kabin, kabin, hiába fut a rím, rím elöl is! csak álmodom álmodom, hogy valami csíny, csíny csupán, hogy nincs semmi nyom, nyom, hogy átmentek a falon, falon, önmagukon, krimin, krimin ! s egyedül mozgatom, mozgatom mindet, s oly kicsiny, kicsiny a rés, hogy szemeim, szemeim inkább behunyom