Örökké, hogy egy mozdulat Fönt, fönt a kupola alatt, s hogy valamit megigazít, mintha rajta állna, hogy itt, hogy kilopják a vasakat. Lent, lent a futóbogarak, fürgén, mert akkor is esik, mintha a padló tükreit, bennük látszik, hogy hol a nap. Középen, ahol megy a nagy, középen föl-le jár a lift, az a perc, hogy kikerülik, az a hely, hogy elbújjanak. Örökké, hogy egy mozdulat, s hogy mindig elforog, amíg |