| Egyszerűbb volna Okosabb egy szál gyertyát gyújtani, mint átkozni a nagy sötétséget, jut eszembe a higgadt kínai mondás, hogy megint gödörbe lépek, és a számon van már, hogy azért ezt nem vártam volna, s rohannék neki fejjel, ököllel, ha ennyit érek, úgy ne akarjon velem játszani, ki is? így adná tudtul valaki, hogy nem tart méltó ellenfelének? vagy én hibázom el? de veszteni könnyebb, ha azt mondom rá, hogy végzet? miért örülök a piciny fénynek, ha egyszerűbb volna ordítani? |