ZÖLD PAJZS ALATT

Búzatáblát érintő délután
összeütődnek a falevelek
négy őz fölemeli fejét
benéz a tapsok idejébe
és mint a lőtt nyíl vízszintese
megkoppantja a szomszéd erdőt
négy óra van május toronyiránt
fölémhúzom pajzsként a zöldet
őseim tatárt törököt itt
mondják itt szültek itt temettek
bújhatok magam is hova?
ki elől? meddig? minek?
ötvenkét csikó legelész
megszámlálva az őzek is
fűszálak lapján felirat
jó legelő csak hasznosaknak!
olvad a csontok kormozott hava
hajt nyelvet zöld kerekeket
őzek szemébe csapódó ágat
béklyózott gépeket
hajtja a mese nélküli mesét
Prokrusztész újabb szerkezetét
ellenem? értem? itt vagyok
állok felettük zöld pajzs alatt
számolom a nyíl-koppanásokat
levelek spontán tapsait
mondom magamban mint imát
őseim tatárt törököt itt.